Jó ízű, sárgahüvelyű karósbab!
Középkésői, bőtermő. Virága fehér, hüvelye lapos, világossárga, 18-20 cm hosszú és 2 cm széles. Nem szálkásodó. Száraz magja 15 mm hosszú., színe sötétbarna, fekete köldökkel, formája változó: elliptikus, vagy vese alakú.
A bab nagyon meleg- és fényigényes növény, csak április végétől vethető, amikor már 10 °C fölé emelkedett a talaj hőmérséklete. A bokorbabokat vethetjük másodnövényként is a kora tavaszi zöldségfélék után, egészen június végéig. A bab gyenge tápanyagfogyasztó növény, a gyökerein lévő baktériumok megkötik a levegő nitrogénjét. Virágzás idején nagy a vízigénye. Szárazságban főként a karósbab ledobhatja a virágait.
Jó szomszédja: a káposztafélék, uborka, zeller, burgonya. Ne kerüljön hagyma, fokhagyma vagy borsó közelébe.
Tipp:
1. vessünk borsfüvet a bokorbab közé, így elkerülik a fekete levéltetvek.
2. A karósbabok közül a díszbab (tűzbab) kiváló takarónövény, mivel a 3 méteres magasságot is eléri. Balkonon is vethetünk dézsába 2-3 szem tűzbabot, így árnyékoló és takaró szerepe mellett élénkpiros virágaival egész nyáron díszít.
3. Fagyasztás előtt a zöldbabot és a kifejtőbabot blansírozzuk, vagyis pár percig főzzük, majd hideg vízzel leöblítjük. Végül hagyjuk a vizet jól lecsepegni róla és ez után tehetjük zacskóba, majd a fagyasztóba. Blansírozással a zöldség sokáig tárolható a mélyhűtőben. A forró vízben ugyanis megsemmisülnek azok az enzimek, amelyek megtámadnák a vitaminokat, ásványi anyagokat.
4. A szárazbabnak való babot teljes éréskor (augusztus-szeptember) szedjük és 48 órára a mélyhűtőbe helyezzük zsizsiktelenítésre.