Tápnövénye:

Kajszi- és őszibarack, nektarin, mandula

Kártétele:

A hernyó a fakadó rügyeket, majd hajtásokat károsítja, belülről kirágva. A további nemzedékek lárvái már s gyümölcsöt támadják meg. Egy hernyó általában egy gyümölcsöt károsít.

Életmódja:

A fiatal lárvák a fa kérgében telelnek át. A kifejlett hernyó a károsított hajtás belsejében vagy elszáradt összeszőtt levelek között bábozódik. Az első nemzedék rajzása évjárattól és az időjárástól függően általában május végén kezdődik. A második nemzedék repülése július közepétől várható, a harmadik pedig augusztus végén rajzik. A lepkék a tojásaikat a levél erek mélyedéseibe és a gyümölcsre rakják le.

Tanácsok a védekezéshez:

A védekezést a rajzáskezdettől számított három hét múlva, illetve a tömeges rajzást követő 7-10 nap elteltével, a lárvák tömeges kikelésekor célszerű megkezdeni. A védekezés a rajzáscsúcs és a hernyók tömeges kikelése időszakában igazán hatékony. 


Feromon csapdák kihelyezése:

Csapdák kihelyezése május első felében célszerű. A diszpenzereket és a ragasztós lapokat kb. 6 hetente cserélje, lehetőleg ne az ábra szerinti várható rajzáscsúcs közelében. 

Ellenőrizze a csapdákat heti két alkalommal. Számolja össze az adott időszakban befogott molyok számát és jegyezze fel. Az adatokból látható a rajzásdinamika és meghatározható a beavatkozás ideje. Ha a csapda kevés molyt fog be a tapasztalati rajzáscsúcsok idején is, az kis fertőzöttségre utal. Ilyen esetben kiskertekben néhány további csapda kihelyezésével a molyok befoghatók és a populáció permetezés nélkül is kontrolálható, így kímélhetjük környezetünket.

A barackmoly tapasztalati rajzásgörbéje Közép-Európában:

Az itt bemutatott tapasztalati rajzásgörbe több év adata alapján készült, de a rajzás az adott év időjárásától és a termőhely mikroklímájától függően eltérően is alakulhat, ezért is fontos a gondos rajzásmegfigyelés.