Tápnövénye:

Körte, néha birs

Kártétele:

Kártétele jellegzetes, az almamolyétól jól megkülönböztethető. A lárva behatolási helyét a kerek, sötétpiros pete elfedi, és itt csekély bemélyedés alakul ki. A gyümölcs belsejébe behatoló hernyó a magházat károsítja, majd ürülékmentes egyenes járatban hagyja el a gyümölcsöt. Sok esetben a körte “férgességét” neki és nem az almamolynak köszönhetjük.

Életmódja:

Lárva állapotban sűrű szövedékkel védve a talaj felső rétegében telel át. Az imágók rajzása évjárattól és az időjárástól függően június második hetétől kezdődik és június végén, július elején tetőzik. A lepkék a tojásokat a gyümölcs közepére rakják le.

Tanácsok a védekezéshez:

Az első hernyók kelése általában a rajzás kezdete után három héttel, tömeges kelése a rajzáscsúcsot követő 7-8 nap elteltével várható. A rajzás ismerete rendkívül fontos, mivel a vegyszeres védekezés a rajzáscsúcs és a hernyók tömeges kikelése időszakában igazán hatékony. 

Feromon csapdák kihelyezése:

Csapdák kihelyezése június elején esedékes. A csapda 6-8 hétig megbízhatóan jelzi a kártevő rajzását.

Ellenőrizze a csapdákat heti két alkalommal. Számolja össze az adott időszakban befogott molyok számát és jegyezze fel. Az adatokból látható a rajzásdinamika és meghatározható a beavatkozás ideje. Ha a csapda kevés molyt fog be a tapasztalati rajzáscsúcsok idején is, az kis fertőzöttségre utal. Ilyen esetben kiskertekben néhány további csapda kihelyezésével a molyok befoghatók és a populáció permetezés nélkül is kontrolálható, így kímélhetjük környezetünket.

Az körtemoly tapasztalati rajzásgörbéje Közép-Európában:

Az itt bemutatott tapasztalati rajzásgörbe több év adata alapján készült, de a rajzás az adott év időjárásától és a termőhely mikroklímájától függően eltérően is alakulhat, ezért is fontos a gondos rajzásmegfigyelés.